*Airvent Horse Club*______________The world of the horse-riding

  *NAVIGATION*
       x INTERAKTV
     Az oldal dolgai   
       x
AIRVENT CLUB
     Lnevelde  
       x 
EXTRK
     J cuccok 
       x 
LOVAKRL
     Egy kis tanuls 
       x 
LFAJTK
     Nhny lfajta 
       x 
FOLDAL
     Hrek,hirdetsek

   


   *IDJRS*
  Ess id vrhat.
   Max.20 C fok lesz
   holnap.Ha esik az id,
   nem ajnlott a terep.

      

   *TOP SITES*
  
    x x x x x 

   Jelentkezs:[click]
    

  *BUTTONOM*

  

 

Layouts

 

 

 



Chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Visitors
Induls: 2007-11-12
 

           lfan van itt.

Log in
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Djugrats

 

Bevezet
 
 Egy parcours-t knnyedn lekzdeni, egy kombincit annyi rzssel meglovagolni, mint John Whitaker, vagy olyan ers idegekkel, mint Ludger Beerbaum vgigteljesteni a plyt, a lval zsenilisan eggy vlni, mint Franke Sloothak – ez aztn valami!
 Nem szletik senki a lovagls tudsval a fejben. Az ugratst meg kell tanulni. Nem elegend a kengyelt feljebb hzni, s az akadly irnyba szguldani – azzal a jelszval, hogy: a l majd elintzi.
 Mieltt egy ugrst kifogstalanul vgre tudna hajtani, minden lovasnak el kell jutni odig, hogy kiegyenslyozottan s biztosan a nyeregben tudjon lni. Az ugrats megtanulsa irnyba tett lpsek nem lehetnek sikeresek szakmailag megalapozott kikpzs nlkl.

 Ez a knyv ahhoz kvn hozzjrulni, hogy megadja a lovaglstanuls tkletestshez a helyes tmogatst. A knyv vgn minden olvas bizonyos lehet: az elmleti felkszltsg az ugratshoz a fejben van, gyakorlati megvalstshoz az tmutatk rendelkezsre llnak. Sok rmet kvnunk a kiprblshoz.

Elsknt nzzk a lovat. Melyik l alkalmas a feladatra? Nem mindegyik ngylb trs alkalmas partnerknt az ugratshoz.

 A lovasoknak, akik meg akarnak tanulni ugratni terepen vagy a djugrat plyn, kezdetben partnerkre, a lra kell, hogy bzzk magukat. Egy jl kikpzett, tapasztalt oktatl egy tapasztalt lovagltanr mellett, aki tantvnynak fradozsait, elremenetelt tmogatja, a legfontosabb felttele a lovas kikpzsnek.
 Ahhoz, hogy a lovas az j feladatokhoz hozzszokjon, lovnak tudnia kell a kis akadlyokat biztonsggal s csaknem nllan lekzdeni. Ez azt jelenti, hogy neki a helyes elugrs helyt az akadly eltt magnak kell megtallnia, mindig nyugodtnak kell maradnia, s emberpartnernek esetleges kezdetleges hibit jindulatan meg kell bocstania.
 Teljesen msodrang, milyen szn, nem, blyegzs az n oktatlova! Mindenekeltt megbzhat partnernek kell lennie.
 Aki az ugrsportban helyt akar llni, feltteleket szab, amelyek az llat jellemre, teljestkszsgre, teljestkpessgre taln a mr elrt siker eltt vonatkoznak. Termszetesen a testi felttelekre is figyelemmel kell lenni. Egy ugrl szksges tulajdonsgai:
     gyors reakcikszsg
     btorsg s szv, de rzkenysg is
     er
     kitarts
     fordulkonysg
     koordinci
     vatossg ugrs kzben
     abszolt egszsges lbak, azaz egy egszsges csontvz
     j idegzet

     egyttmkdsi kszsg

 

 
 
 Segtsg - mit tegyek? Ezt gondolja bizonyra nhny l a
koordinlatlan parancsokat tapasztalva, melyek onnan fentrl, a htrl rkeznek. „Segtsgek” – gy nevezik a lovas helyes befolyst, melyet a testsly, a lbszr s a kantrszr kzvett. A klnbz segtsgek egyttmkdse mutatja meg a lnak flrerthetetlenl, , hogy „merre hny mter”. Az igazi szt a lovon a nz arrl ismeri fel, hogy a segtsgadsokat nem – vagy alig – ltja. Ez a visszafogott, finom kivitelezsnek ksznhet. A testsly s a lbszr a lovat elrehajtja, a szr pedig visszatartan hat. Ha az els pillantsra nem is ltszik gy, az elrehajt segtsgek fontosabbak a visszatartknl.
 Mirt? A l csak ksztetsre lendl mozgsba, illetve a „fk” is csak a szr, testsly, s combok sszjtkban mkdik.
 ltalban, minl nyugodtabb az ls, annl inkbb tud segtsgvel a lovas boldogulni. Azaz a l megrti, lovasa mit vr el tle. 
 
 A testslysegtsgek
Mindkt oldalon terhel slysegtsgek: Ez esetben a lovas egyenes felstesttel, egyenletesen mindkt lcsontjn l. A keresztcsont megfesztsvel tmogatjuk ezt a segtsget. Egyttal a lovasnak rvid idre meg kell fesztenie has-s htizomzatt. Ezt a segtsget egyenes irny lovagls esetn alkalmazzuk. Plda: vgta egyenesen kt akadly kztt.
Egy oldalon terhel slysegtsgek: Ez a segtsg akkor alkalmazandm mikor a lval fordulatokat lovaglunk. Ekzben a lovas slyt a bels lcsontra helyezi t. A bels kengyelt ersebben terheljk. gy a l a sly irnyba tr el. Helytelen lenne, ha a csp kzben egyik oldalra billenne. Ennek elkerlsre kell a bels kengyelt jobban terhelni. Ez a segtsg fknt akkor jut szerephez, mikor rfordulunk az ugrsra.
 Tehermentest slysegtsget akkor ad a lovas, ha a lovat htralpsre szeretn rvenni. Ekkor a lovas kismrtkben elrehajol, combjai veszik t a slyt. Hibs a tlzott elrehajls.
 
A lbszrsegtsgek
 Az elrehajt lbszr (csizma) kszteti a lovat arra, hogy mozgsba lendljn, vagy mozgsban maradjon. A lb ekkor kzvetlenl a heveder mgtt van. A sarok s a csp egy vonalban van. Amennyiben az als lbszr a l teste mellett marad, a lovas megrzi, hogyan mozdul lovnak a teste a mozgs (jrmd) ritmusnak megfelelen jobbra s balra. Ekzben egy bizonyos nyoms ll el, amely a lovat elrekszteti. Hogy j impulzust tudjon adni, a lovas fesztse meg lbikrja izomzatt. Teljesen helytelen lenne a lbat sszeszortani, vagy a lovat megrgni.
 Elre-oldalra hajt lbszr esetben tenyr szlessgnyire a heveder mg kell visszavenni a lbszrt. Ezt a segtsget olyan idomtfeladatok lovaglsnl adjuk, melynek sorn a lnak elre-oldalra kell tlpkednie, pl. a ngyszg kisebbtse vagy nagyobbtsa.
 Ha az egyik comb oldalra utast, a msik comb nyugodt marad. Azaz knnyed nyomssal mozdulatlan anlkl, hogy impulzust adna, egy tenyrnyivel a heveder mgtt, hogy a lovat ne zavarja, s oldalra behatrolja. Ez a megtart comb egyszersmind megakadlyozza a lovat a patanyombl val kilpsben. Csak ilyen egytthatssal lehet a l kvnt reakcijt elrni.
 
 
 
A szrsegtsgek
A fnykpeken gyakran ltni, hogy nhny tapasztalt profi lovas gy tartja a szrat, mint egy Forma 1-es szerelsegd a kerkkulcsot a kerkcsernl. A korrekt szrtartsnak termszetesen nem gy kellene kinznie. A szrat kis- s gyrsujj kztt kell megfogni a hvelykujj – mint egy fedl – megakadlyozza a kzbl jv szr kicsszst. A kezek egyenesre lltottak, gy az alkar s a szr egy egyenesbe esnek a l szjval. A szrsegtsgek csak a lbszr-s testslysegtsgekkel kzsen fejtik ki hatsukat.
 A szrsegtsgek:
- felvev s utnaenged szrsegtsgek
- ellentart szrsegtsgek
- kitart s oldalra hat szrsegtsgek
 
 A felvev s utnaenged szrsegtsgek klcsnsen felttelezik egymst. Ezeket fellltott kllel s rugalmas csuklval – alig szreveheten adjuk. A felvevsegtsg erssge a gyrsujj finom megfesztstl a csukl megtartsn, esetleg behajltsn t az egsz karbl trtn felvtelig terjedhet. A felvevsegtsget sosem szabad a „szr hzogatsval vagy rngatsval” sszekeverni.
 Utnaengednek hat a segtsg, amennyiben a szr helyzett az alaptartsba visszaengedjk (minden felvevsegtsget kvetnie kell egy utnaengednek). Ekzben nem szabad a szrat „eldobni”, a l szjval meglv rugalmas kapcsolatot vgig fenn kell tartani.
 Az ellentart (behatrol) szrsegtsget mindig a msik kz felvev- vagy irnytsegtsgnek kiegsztsre alkalmazzuk. Fordulatok lovaglsnl a kls kz ellentart hatsa biztostja, hogy a l ne essen a kls vllra.
 Kitart szrsegtsget alkalmazunk ersen tmaszkod, vagy szr ellen men lovaknl, illetve tenged lovakon, rvid ideig a felvevsegtsg bevezetsre. A l zablra kifejtett nyomst a lovas keze megtartja, mindaddig, amg a l nem enged. Ennek elfelttele a meghzott derk, mly ls, s az intenzv, elrehajt segtsg.
 
Lovaglplca, sarkanty s hang
A lovas segtsgeit lovaglplcval, sarkantykkal s a hangjval is tmogathatja. A sarkanty csak kiegsztheti a lovaglplct. Ezt azonban csak gyakorlott lovasoknak szabad hasznlni, akik lbszrukat ellenrzsk alatt tudjk tartani, s a segtsgeket az lsktl fggetlenl kpesek adni.
Tompa sarkanty
 Azok a „kezdk”, akik elszr hasznlnak sarkantyt (nem kezd lovasok!), meg kell elgednik 2-3 cm-s tompa sarkantykkal.
 Itt is rvnyes, hogy a sarkanty rvid, pontos alkalmazsa eredmnyesebb a hosszantart, lland piszklsnl. rtelmetlen a lovat a sarkantyval lnkebb mozgsra sztklni gy, hogy ezzel egy idben a szrral visszatartjuk.
 
 Ma mr mindenfle formj s szn plca kaphat...
 

Megjegyzs: Persze a segtsgadsok a lovak kpzettsgtl is fggnek, s hogy egy bizonyos l hogyan lett belovagolva.

*ls az ugrs kzben

 

 

A lovas lse az alapja a lovas befolysnak. A lovaglsban hrom lsmdot klnbztetnk meg:

1.az idomt, vagy alaplsmdot,

2.a knnytett lsmdot,

3.s a versenylsmdot (galoppls)

 A knnytett lsmd elssorban az ugratsnl jut szerephez, de hasznljk mg tereplovaglsnl, s fiatal lovak idomtsnl is. Ezen bell a knnyts foka szerint megklnbztetjk a fiatal l belovaglsnl alkalmazott knnylst, a knnytlst, ugrlst, s a terepen gyakorolt lst. A knnytet lsmd, mint minden lsmd, az idomtlsbl fejldtt ki. A knnytett ls esetn a vlltl a trden t a sarokig egy slyvonalat hzhatunk. A slypontthelyezs a knnytett lsmd esetn a csp megemelsvel trtnik.

 Az ugrlovas az akadlyokat alapveten knnytett lsben (ugrls) kzdi le. Ez azrt trtnik, hogy a l htt optimlis mrtkben tehermentestsk, s a l htnak az ugrs kzbeni szksges mozgsszabadsgot lehetv tegyk. Ezen tlmenen a lovas a lovas az ugr lsmdban rugalmasabb, mint idomtlsben, amelynl a lovas a nyeregben a lehet legmlyebben l. A lovas slyvonala idomtlsben a fltl a vllon, cspn t a sarokig fut. Minden lsmd alap lsmdja az idomtls, ami a kezd lovas szmra klnsen fontos.

 

 gy nz ki vgtban a knnytett lsmd

 

 A kengyelszjak az ugratshoz szksges knnytett lsben rvidebbre vannak csatolva, mint az idomtlsnl. A kengyelszjakat 3-5 lyukkal rvidtik meg. Ezzel a trd hajltottsga megn. A fggleges tarts megsznik, a lovas cspbl kiss elredl. Ezltal a lovas slyt az lcsontok helyett fknt a comb, a trd s a sarok tartja. Az als lbszr a hevedernl marad, a lhoz simul. A kengyelt a talp legszlesebb pontjn (talpkzpen) tartjuk, hogy azt az rzst kzvettse, mintha a lb a talajon llna. A sarkat kzben lefel nyomjuk. Az egyensly tartshoz az lcsontokat kiss megemeljk, ezzel azoknak a l htra gyakorolt nyomst cskkentjk, kiiktatjuk, a cspt elretoljuk. A lovas mr nem mlyen a nyeregben l, mint idomtlsben, hanem a „nyergen”.

 Idelis esetben a kezeket a nyak kt oldaln, a mar eltt tartjuk. A szr hosszt a knnyts mrtkhez s a felstest elrehajlshoz igaztjuk. A kezek a l szjval laza kapcsolatot tartanak.

 A knnytett lsmd llsban s lpben is gyakorolhat. Nagyon j kezdetben a tkr eltt is gyakorolni. Ekzben a kezd megllapthatja, hogy a knnytett lsmdot llsban nem is olyan knny kivitelezni. Mozgs kzben ez lnyegesen knnyebben sikerl.

 A terepen hegynek s vlgynek is knnytett lsmdban lovaglunk. Ezrt a kilovaglsok is j alkalmat jelentenek a gyakorlsra s mindezek fixlsra.

 A lovas egyenslya fontos felttel, melyet az ugratsnl figyelembe kell venni. Ahhoz, hogy a lovas az ugrs klnbz fzisaiban a lval egytt tudjon maradni, optimlis egyenslyban kell lennie. L s lovasa egyetlen egysget kell, hogy kpezzen.

 Egyenslygyakorlatokat klnsen kezdknt kell sokat gyakorolni. De a halad lovasok is szvesen trnek vissza az lskorrekci cljbl a futszrra.

 Egykori voltizsl gyerekek csak nevetnek a felntt tanullovasok ksrletein, akik lovuk htn az lsgyakorlatokat ksrlik meg vgrehajtani. Voltizsls kzben ugyanis az egyenslyrzk olyan tkletess vlik, hogy pldul vgtban a lovon llni is gond nlkl lehet.

 

 Idnknt a profik is visszatrnek a jl bevlt futszrra...

 

 A futszron vgzett lsgyakorlatok segtsget nyjtanak s szksgesek. Egyrszt a lval trtn kapcsolat felptshez; msrszt, hogy tisztban legynk a sajt testnk feletti ellenrzssel.

 A futszron, szr s kengyel nlkl az egyensly rzse s a fggetlen ls a klnbz gyakorlatokkal optimlisan gyakorolhat. A gyakorlatok a lovas szmra lehetv teszik, hogy a l egsz mozgsfolyamatval sszhangban legyen anlkl, hogy lendletben s trnyersben akadlyozn a lovat. Ugratskor a rlovaglsnl s ugrs fltt a lovat nem szabad zavarni. Amennyiben a lovas elugrsnl mgis elmarad, inkbb a l srnybe kapaszkodjon, minthogy a szrba rntson bele, s ezltal a lovat a szjn keresztl akadlyozza.

 Gyakorlsi javaslat: rvid getsben a karokat htul sszekulcsoljuk, s ebben a pozciban prblunk lazn lve maradni.

 A gyakorlatot megnehezthetjk, ha a kengyeleket magunk eltt tvetjk, s kengyel nlkl vgezzk azt. Ekkor a lovasnak sajt testn kvl nincs ms segtsge. Ekkor a trd sszezrsra, egyenslyra, s annak rzkelsre van szksg. (maly: ez a gyakorlat knnygetsben kivl izomerst feladat is /akr a szrakat is foghatjuk/...)

 Ms gyakorlatokkal futszron a kiegyenslyozott, mly s laza ls gyakorolhat: a kengyelek ismt tvetve, a lovas jobb kezvel a nyerget fogja, s htrafel egy elkpzelt karosszkbe sllyed – kartmla sajnos hinyzik. Ezt a pozcit egy darabig meg kell tartani. Ez egy olyan gyakorlat, amely radsul bizalmat is pt ki. Az ember a kezeivel megrintheti a l fart, vagy akr r is helyezheti.

 Egy tovbbi gyakorlat a csp krnykt laztja: nyjtsuk mindkt keznket oldalra, s felstestnket fordtsuk elbb az egyik, majd a msik oldalra.

 

                          Az ugrs fzisai:

Elugrs – lebegs – fldetrs - tovbblovagls. Vajon a repls szebb lehet, mint a djugrats? Aligha hihet. Az akadly tugrsa hrom klnbz fzisbl tevdik ssze: elugrsbl, lebegsbl s talajfogsbl.

 

 A lovasnak mindhrom fzisban jl kiegyenslyozottan s egyenslyban kell lnie, hogy lovval egytt tudjon mozogni. Fontos, hogy az egsz ugrsi folyamat alatt a trd s az als lbszr helyzetn nem vltoztassunk. A lovas keznek lland puha tmaszkodst kell fenntartania a l szjval. A fej egyenesen elrenz, s a kvetkez akadly van a ltmezben. A lovas mr az egyenletes alaptempban trtn rlovagls sorn kell mrtkben biztostja lovnak a fejszabadsgot. Az elugrs pillanatba lovasa keze a l szja irnyba puhn elremozdul. Egy knny kapcsolat azonban a l szjval fennmarad.

 A csp a knnytett lsben kiss elredl. Ezzel egytt az als lbszr szpen a hevederhez „ragad”, s nem csszhat htra, mert a lovas kell benyomst gyakorol a mlyen fekv sarokkal.

 A lebeg fzis alatt az lep a nyeregbl kiss kiemelkedik. Nem szabad azonban tl magasra kiemelkednie.

 Talajfogskor a felstest visszatr az eredeti helyzetbe. A lovas szmra a nehzsg abban rejlik, hogy ezt a visszatrst oly finoman hajtsa vgre, hogy a felstest sem „a mozgs mg kerljn” – ne tl ksn legyen visszavve, s ne essen elre sem, mint egy szsk.

 Csak az a lovas tmogatja optimlisan a lovt az akadlyok hiba nlkli teljestsben, aki a helyes pillanatot elkapja.

 A fldrl, a l szabadon ugrsnl lehet az ugrs mozgsfolyamatt jl megfigyelni.

 Az akadly eltti utols pr vgtaugrsnl elszr a l a fejt s a nyakt lefel mozdtja, a fejt akkor emeli fel, amikor az ells lb az ugrshoz elemelkedik. A hts lb izomzata a csp,- trd- s csnkzleteket mint egy megfesztett rug, ellendti s felemeli a lovat a magasba az akadlyon t. Ekzben az ells lbait szorosan a teste al hzza, s a htt dombortja.

 Talajfogskor a l egyik ells lbra rkezik, melyet a msik ells lb (a vgtban vezet lb) kvet, majd mindkt hts lba kvetkezik.

 

                

 

 

A helyes elugrsi pont

 

Profi tipp: Ludger Beerbaum

Az akadlyptk jl meggondoljk azt, hogy hogyan ptik fel a djugrat plyt. Alacsonyabb kategriban, kisebb ugrsoknl a plya vonalvezetse olyan, hogy az folyamatos, harmonikus lovaglst kvn a lovastl. A szably itt az, hogy az ugrsok kztti tvolsgokat gy kell megtervezni, hogy a l lpseit ne kelljen alapveten megrvidteni vagy megnyjtani. Ez kezdk esetben tl megterhel volna. Az esetkben fontosabb az egyensly megtartsa. Lnyegs az, hogy a lnak nem szabad sem elrohannia, sem tl darabosan mozognia, hanem folyamatosan, azonos alaptempban kell haladnia.

 

 Egy akadly eltti helyes elugrsi pont megtallsa nagy gyakorlatot ignyel. Ahogy az elzekben lttuk, a l csak a vgtaugrs lbsorrendjnek a vgn tud elugrani. Br az ugrs lbsorrendje eltr a vgttl, de az egyszersg kedvrt tekintsk most egy nagyobb vgtaugrsnak.

 

 Az akadly lekzdsnek a szempontjbl termszetesen fontos, hogy a l a megfelel pontrl ugorjon el. A helyes elugrsi pont minden akadly eltt mindig meghatrozott tvolsgban tallhat, az akadly magassgtl s tpustl fggen. Egy l magtl aligha fog mindig errl a pontrl elugrani. Meredek akadlynl az idelis elugrsi pont krlbell olyan tvol van az ugrs eltt, mint amilyen magas az ugrs. Oxer esetben ez valamivel kzelebb esik az akadlyhoz. Kisebb ugrsoknl nincsenek maradand kvetkezmnyei, ha egy pr centimter nem stimmel. Minl magasabbak viszont az akadlyok, annl fontosabb az idelis elugrsi pont megtallsa.

 

 Ha a l vgtnak lbsorrendjt az idelis elugrsi pont eltt fejezi be, akkor vagy tl korn (tl tvolrl) fog elugrani, vagy betold mg egy kisebb vgtaugrst, ami pedig tl szk elugrst eredmnyez. Ugyanez trtnik akkor is, ha a l vgta lbsorrendje az akadlyhoz tl kzel vgzdik, s az idelis elugrsi pont mgtt r vget. Ilyen esetben tl szk ugrs, vagy magasabb akadly esetben ellenszegls a vrhat kvetkezmny.

 A kvetkezmny akr ellenszegls is lehet...

 

 A kezdknek plyafursukat az elugrsi pont folytonos figyelsvel kell kezdenik. Gyakorlottabb lovasoknak ksbb ez mr a szemkben van. Mindig a helyes elugrsi pontot elkapni azonban hossz gyakorls eredmnye.

 

 Ludger Beerbaum krlbell 11 vesen kezdett intenzven lovagolni. Mr sok-sok ezer ugrson tl van, s ennek sokves tapasztalatbl tudja: „Krlbell 200 ugrs utn kapja meg a lovas a helyes elugrs rzst.” Egy olyan lovas pldjval btort mindenkit, akit sok trsa a kortrs djugrats non plus ultrjnak tart. ”Magnak egy John Whitakernek is szksge van hosszabb kihagys utn egy kis idre, mg jra megkapja ezt az rzst.”. J tudni, hogy a profiknak is szksgk van gyakorlsra, gyakorlsra, s mg egyszer gyakorlsra. Lovagolni csak lovagolva lehet megtanulni.

 

 A sikeres ugrskor (fleg magasabb akadlyok esetben) fontos a helyes elugrsi pont...

 

 A djugrat versenyeken a rd versrt, ellenszeglsrt stb., kztudott, hogy hibapontokat adnak. Nzzk, milyen "bntetst" lehet kapni bizonyos hibkrt!

Alapid tllpse: Az idnek az ugrversenyeken jelents szerepe van. Az alapid tllpsrt minden megkezdett 4 msodpercrt 1 hibapont jr.

Ellenszegls: Az akadly eltti meglls s a patanyom keresztezse (htralps vagy visszaforduls), mint "ellenszegls", 4 hibaponttal bntetend. Ide szmt az oldalra val kitrs is. A l (egy plyn bell) max. 2-szer tagadhatja meg az akadlyt/trhet ki az akadly eltt oldalra, a 3. ellenszeglsrt kizrjk a versenyzt.

Akadly leverse: Az akadly leverst 4 hibaponttal bntetik, ugyangy a vizesrok vzfelletnek rintst, ill. ha a vizesrok mgtt elhelyezett gyurmaszalagon patanyomot hagy a l (magyarul rlp), azt is 4 hibaponttal bntetik, mert az egyenl azzal, mintha a l vzbe lpett volna.

 

Lrl val buks/L s lovasa bukik: Ha a lovas leesik a lrl, vagy l s lovasa bukik, kizrjk a versenybl. 

 

 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!